Intro -- 1. May Milton (1895). -- 2. Toulouse-Lautrec bar�ataival, Claudonnal �es Nussez-vel keleti koszt�umben, 1884 k�or�ul. -- 3. La Revue Blanche (irodalmi �es műv�eszeti foly�oirat) (1895). -- 4. Puvis de Chavannes „Szent Liget�enek" par�odi�aja (1884). -- 5. „Reine de Joie" (1892). -- 6. A Moulin Rouge-ban - La Gouloue (1891). -- 7. Buj�alkod�as (1896). -- 8. T�arsalg�as (1899). -- 9. �All�o női akt (1898). -- 10. Akttanulm�any (1883). -- 11. �Onarck�ep-karikat�ura (1888). -- 12. Gyermekfej - Severino Rossi (1883). -- 13. A k�ov�er Maria - a montmartre-i V�enusz (1885 k�or�ul). -- 14. Emberp�ar-akt, �ulő nővel (1883-1887). -- 15. Loie Fuller a Folies Berg�ere-ben (1892-1893). -- 16. Karikat�ura Lautrecről �es Liliről (1888). -- 17. Yvette Guilbert album�anak bor�it�oja (1894). -- 18. Yvette Guilbert fekete kesztyűi (1894). -- 19. Yvette Guilbert �udv�ozli a k�oz�ons�eget (1894). -- 20. Lucie Bellanger kisasszony (1896). -- 21. Női fej (1896). -- 22. Yvette Guilbert. Plak�attanulm�any (1894). -- 23. Jane Avril (1899). -- 24. Marcelle Lender kisasszony (1895). -- 25. Footit boh�oc balerinaruh�aban (1894-1895). -- 26. A cirkuszban: a boh�ocnő (1899). -- 27. Nadr�agj�at igazgat�o t�ancosnő. Az első nadr�ag (1890). -- 28. Harisny�at h�uz�o nő (tanulm�any) (1894). -- 29. Nő a toalettasztaln�al (1889). -- 30. Az �agy (1892). -- 31. V�or�os haj�u nő a pamlagon (1897). -- 32. Monsieur, Madame �es a kutyus (Egy nyilv�anosh�az b�erlői) (1893). -- 33. K�et f�elmeztelen nő h�atuln�ezetben a Rue des Moulins-i bord�elyh�azban (1894). -- 34. A j�o kisl�any: kamillate�at visz influenz�as, de felett�ebb tr�ef�as kedvű �edesapj�anak -- 35. Az �agy (1892). -- 36. A bord�elyh�az eb�edlőj�eben (1893). -- 37. A k�artyaparti (1893 k�or�ul). -- 38. A Rue des Moulins szalonja (1894). -- 39. A k�et bar�atnő (1894). -- 40. Rue des Moulins - Orvosi vizsg�alat (1894). -- 41. A kanap�e - Rolande (1894). -- 42. A k�et bar�atnő (�Onfeledts�eg) (1895).

43. A nagyp�aholy (1896). -- 44. T�anc a Moulin Rouge-ban (1890). -- 45. A mosd�ot�al (1896). -- 46. F�es�ulk�odő nő - az „Elles"-sorozat 7. k�epe (1891). -- 47. Nő fűzőben - egy fut�o kaland (1896). -- 48. A műv�esz �edesanyja, Ad�ele de Toulouse- Lautrec gr�ofn�e reggelin�el a malrom�ei kast�elyban (1881-1883). -- 49. �Onarck�ep t�uk�or előtt (1880 k�or�ul). -- 50. „Jardin de Paris": Jane Avril (1893). -- 51. „Ambassadeurs": Aristide Bruant (1892 k�or�ul). -- 52. „Divan japonais" (1892-1893 k�or�ul). -- 53. „Confetti" (1894). -- 54. La Goulue t�ancol Valentinnel, a k�igy�oemberrel (1895). -- 55. Chocolat t�ancol az „Irish and American Bar"-ban (1896). -- 56. Henry Samary, a sz�in�esz (1889). -- 57. Jane Avril t�avozik a Moulin Rouge-b�ol (1893). -- 58. La Goulue k�et nővel bel�ep a Moulin Rouge-ba (1892). -- 59. A mos�onő (1884). -- 60. Vincent van Gogh (1887). -- 61. Toulouse-Lautrec 1892-ben. -- Toulouse-Lautrec r�ovid �eletrajza -- 62. „Lautrec �ur lefesti Toulouse urat", 1890. -- 63. Toulouse-Lautrec (1894 k�or�ul).

Az e-k�onyv a Kossuth Kiad�o �altal nyomtat�asban megjelentetett nagysikerű Vil�agh�ires festők c�imű sorozat azonos c�imű k�otet�enek sz�oveganyag�at tartalmazza, az illusztr�aci�ok n�elk�ul. Toulouse-Lautrec, az antikonformista, a konvenci�okra fittyet h�any�o műv�esz szerep�et teljesen tudatosan vette mag�ara, műveinek keresettebb, kifinomultabb hedonizmus�aban apr�ol�ekosan kidolgozott perverz �es dekadens elemek �es t�onusok egyar�ant jellemzőek.Lautrec groteszk műveiben P�arizs, a menthetetlen�ul dekadens v�aros m�itosza emelkedik műv�eszi magaslatokba. A "F�enyek v�aros�at" a kort�ars n�emet műv�eszett�ort�en�esz, Julius Meier-Graefe - aki egy�ebk�ent az 1890-es �evekben igen sokat tett Toulouse-Lautrec nemzetk�ozi elismertet�es�e�ert - 1899-ben �igy jellemezte: „Franciaorsz�ag, e nagyszerű �es balv�egzetű orsz�ag ma egy rogyadoz�o b�alteremhez hasonl�it, ahol a leggyal�azatosabb bűn�oket �es a heroikus tetteket egym�as mellett, sokszor tal�an egyazon emberek k�ovetik el. A b�alterem m�ar l�angra kapott, de a m�ely�en Lautrec m�uzs�aja m�eg utols�o, fens�egesen torz �ord�ogi k�ank�anj�at ropja." E dekadens b�alterem műv�esze, s ugyanakkor egyik �arnya maga Lautrec, akit - ak�arcsak a sorvad�asos Aubrey Beardsley - fogyat�ekoss�ag�aval m�ar testi val�oj�aban is a dekadens sz�azadv�eg, a fin de si�ecle �elő szimb�olum�anak lehetne tekinteni.

Description based on publisher supplied metadata and other sources.

Electronic reproduction. Ann Arbor, Michigan : ProQuest Ebook Central, 2020. Available via World Wide Web. Access may be limited to ProQuest Ebook Central affiliated libraries.